Hipotermia, Hipertermia
Gondolom mindenki tapasztalta már testén hogy melege van vagy, hogy fázik. Belső környezetünkben számos szerv összehangolt működése zajlik az ideális testhőmérséklet fenntartása érdekében. Ez a hőmérséklet 36-37C között van. Ez testen belül mérhető úgynevezett maghőmérséklet. 37C felett beszélünk hőemelkedésről. Tudjuk hogy ha hőemelkedésünk van azt még nem kell csillapítani, de azt is tudjuk hogy miért nem kell? Fontos tudni hogy hőemelkedés azért következik be mert ezen a hőfokon hatékonyabban működik az immunrendszerünk. Ennek tudatában sose csillapítsuk hőemelkedésünk. Viszont ha testünk hőmérséklete meghaladja a 38C abban az esetben fontos hogy csökkentsük testhőnket, hiszen ez már nem segíti immunrendszerünk működését, hanem rontja. 41C a kritikus küszöb amit még nagy nehezen elvisel szervezetünk, de a 43C már nem képes ezért is hívják ezt a hőfokot halál küszöbnek.
A testhőmérsékletünk túlzott növekedését hívjuk hipertermiának.
Fontos tudnunk hogy edzés hatására természetesen növekszik a testünk hőmérséklete, de ez nem jelent problémát, ugyanis ebben az esetben munkahőmérsékletről beszélünk ami az izmaink és egyéb szerveink megfelelő/hatékonyabb működéséhez kell.
Ki lehet találni, hogy ha a hipertermia a túlmelegedés akkor a hipotermia a testünk túlzott lehűlése.
Télen mikor fázunk és elkezdünk vacogni/dideregni az azért történik mert testünk így próbál védekezni a hideg ellen. Ez egy fűtőmechanizmus. Annak érdekében teszi ezt testünk hogy megpróbálja fenntartani testünkben a neki megfelelő hőmérsékletet.
Azért nem kell megijedni ha esetleg ezt tapasztaljuk mert testünk a lehüléshez jobban alkalmazkodik mint a túlmelegedéshez. Egy-két fokos eltérés nem okoz komolyabb panaszokat. Hőmérsékletünk 32C-nál éri el a kritikus küszöböt ami már komolyabb funkció zavarokat okoz. 28C-nál következik be a halál. Testünk még utolsó lehetőségként egy úgynevezett vér centralizációt próbál alkalmazni ami azt jelenti hogy a testünkben lévő vért a létfontosságú szervekhez áramoltatja így próbálva még pár percet nyerni. Sajnos ennek a funkciónak hátárnya is van hiszen a végtagjaink végződései (ujjak, orr stb.) látják kárát és elfagynak.
Számomra roppant érdekes hogy mire képes testünk az életben maradásra anélkül hogy mi akaratosan tennénk bármit is.
Köszönöm a figyelmet !
remélem érdekesnek és hasznosnak tartottad ezt a rövid kis ismeretterjesztést. köszönöm ha elolvastad és minden építő és segítő szándékú kritikát várok szeretettel !
Sziasztok ezek a cikkek csupán ismeretterjesztés és érdeklődés felkeltés céljából készülnek. Nem tudományos bejegyzés.
Forrás: Osváth, P. (2021). Sportélettan, sportegészségtan. Gelbert Eco Print Kft.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése